Amikor az első néhány szerencsés ember kipróbálta az Internetet, még egyikőjük se gondolhatta, hogy ez valaha egy sok mindent meghatározó világméretű dolog lesz. Azt meg főleg nem, hogy valaha el fognak fogyni az ipv4 címek. Arra is csak később jöttek rá, hogy a World Wide Web körüli legnagyobb vitákat a webböngészők fogják generálni.

Az Internet Explorer hatalmas előnnyel rendelkezik ebben a versenyben, mivel a Windows része gyakorlatilag a Windows 95 óta. Ez az előny ad csak lehetőséget arra, hogy a böngésző még mindig vezet a böngészők versenyében, ugyanakkor (hacsak a Microsoft nem változtat a fejlesztői szemléletén) ez az előny hamarosan semmit se fog érni és valószínűleg nem fog meglepődni senki azon, amikor szép lassan lecsúszik az élről (több országban, pl. Magyarországon ez már meg is történt).

A Firefox egészen a Google Chrome megjelenéséig a kedvenc böngészőm volt. A váltás oka az volt, hogy az én gépeimen a Chrome valahogy jobban kielégíti a netezési szokásaim. Ezen kívül én mindig is úgy éreztem a Firefox mögött álló fejlesztők sokkal jobban odafigyelnek a webes szabványokra. De miért fontosak ezek?

A W3C által meghatározott webes szabványok arra törekednek, hogy az összes böngészÅ‘ben egyformán nézzenek ki a weboldalak. Ma már ugyan nincs akkora különbség böngészÅ‘k között mint régen, de még mindig akadnak érdekességek, fÅ‘leg az Internet Explorer részérÅ‘l… Ami Firefoxban működik az többnyire Chrome-ban, Operában és Safariban is fog és fordítva. Internet Explorerhez (fÅ‘leg a korábbi változatokhoz) viszont még mindig nagyon sok mindent külön meg kell írni, hogy úgy működjön a weboldal mint az elÅ‘bbi böngészÅ‘kben.

A szabványok tehát megkönnyítik a fejlesztÅ‘k munkáját, és a felhasználók életét is. Gondoljunk csak bele hányszor futunk olyan kifejezetten idegesítÅ‘ hibaüzenetekbe, hogy: “Az ön böngészÅ‘je nem megfelelÅ‘ a tartalom megtekintéséhez“. Ezt sokszor a fejlesztÅ‘k lustaságának könyveljük el, ami pl. akkor igaz, mikor egy oldal nem működik Google Chrome-ban, de helyette Firefox-ot ajánl. De amikor Internet Explorert követel meg egy weboldal, az sajnos legtöbbször a Microsoft hibájának könyvelhetÅ‘ el. Egy weboldalt Internet Explorerre optimalizálni eléggé hosszadalmas feladat is lehet akkor, ha szeretnénk honlapunk látványosságát és korszerűségét megtartani. Pont e miatt hagyja el a legtöbb fejlesztÅ‘ az Internet Explorer 6-os változatának támogatását, ami annyira makacs, hogy például még a képek fájlformátumába is bele tud kötni.

Ma már a böngészők piacát a szabványok határozzák meg, bár más jellemzők is fontosak, pl: mennyire gyors a böngésző a gépünkön, mennyire stabil, milyen gyakran omlik össze netezés közben, stb. Hosszú távú verseny ez, melynek nyertese az, aki jobban követi a szabványokat, gyorsabban, stabilabban és használhatóbban építi be a legújabb technológiákat böngészőjébe.

A Google Chrome épp a gyorsaságának köszönheti sikereit. Rövid időn belül ért el magas verziószámot. Akár havonta jelenik meg új stabil változat (fejlesztői változatok heti többször) ahelyett, hogy fél-2 évente lenne egy frissítés az épp aktuálisnak mondható képességekkel, meg egy kicsit modernebb kezelőfelülettel.

Az Internet Explorernek ez a legnagyobb hibája. Amíg versenytársai már a HTML5 és a CSS3 technológiákat régóta kezelik többé-kevésbé, addig a legfrissebb Internet Explorer 8 ezekkel nehezen birkózik meg. Az IE9 mint modern böngésző van beharangozva, de az a baj, hogy mire megjelenik, a Chrome, a Firefox, az Opera és a Safari is már messze előtte járnak. Ezt bizonyítja, hogy a Firefox is úgy döntött, hogy gyorsabban adnak ki új verziókat, ám kisebb újdonságokkal.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy milyen könnyű egy böngésző új változatának telepítése. Fontos, hogy a felhasználónak ne kelljen sokat bajlódnia a telepítésekkel. Bár az Internet Explorer a Windows Update-en keresztül is frissül, sokszor igen bonyolult feladat elé állíthatja a telepítő az átlag felhasználókat. Gyakori szokás Microsoft szoftverek telepítésénél a Windows eredetiségének vizsgálata. Sajnos ez a válasz arra, hogy miért nem frissítik a Windows felhasználói az IE-t, vagy miért térnek át más böngészőkre, de ez már másik téma lenne. A Firefox induláskor értesít a frissítésekről, míg a Google Chrome alapértelmezetten a háttérben szótlanul frissül. Ismét az utolsót részesíteném előnyben, hisz amíg frissül addig nyugodtan folytathatjuk megszakítás nélkül a netezést, és nem nekünk kell a letöltéssel se bajlódni.

Még egy dolgot szeretnék kiemelni: Amit gyakorta hiányolok új verziók megjelenésénél az az ösztönzés. Az átlag felhasználókat sajnos nem gyÅ‘zik meg azok a varázsszavak, mint a “stabilitás”, “biztonsági frissítés”, hacsak nincs megmagyarázva, hogy mit értünk ez alatt. Sajnos ez nem csak böngészÅ‘kre igaz. Az átlag felhasználónak konkrét tények kellenek, pl: “Telepítse a frissítést, mert az olyan biztonsági fejlesztéseket tartalmaz, amelyek megakadályozzák több ponton is, hogy adatait ellopják, vagy felhasználják ön ellen. Ha a korábbi változatot használja, akkor ön kiteszi magát ezeknek, valamint további kockázatoknak.”

Az aktuális kedvenc böngésző megválasztásánál én ezeket tartom a legfontosabbnak. Az engem valahogy a legkevésbé se érint, hogy egy weboldal 1 másodperc alatt töltődik-e be, vagy 0,9, az annál inkább, hogy azután, hogy rákattintok az ikonra mennyi időt kell várnom, amíg eljutok odáig, hogy begépeljem a weboldalt. Vagy egyáltalán hány karaktert kell begépelnem ahhoz, hogy eljussak egy weboldalra?

Rengeteg szempont alapján ki lehetne vesézni a különböző böngészőket, de ez a bejegyzés már így is hosszabb, mint terveztem. Mindenkinek a saját netezési szokásai határozzák meg, hogy neki melyik a legmegfelelőbb böngésző. Az Internet Explorer is egy nagyon jó, ha olyan weboldalakat látogatunk, amikkel nincs semmi gondja. Valamint annak ellenére, hogy az Opera és a Safari részesedése jelenleg elég alacsony, nagyon jó böngészők.